• E-mail: aquarex [kukac] aquarex.hu | Telefon: 00 36 28 520 560

  • Telephely és székhely: 2100 Gödöllő Horgásztó u. 14. | Nyitvatartás téli időszámítás idején: hétfő-péntek 08-16 óra

Aquarex
TÁPOLDATSZIVATTYÚ

A korszerű érzékelők, szelepek és a számítógép felhasználásával bonyolult rendszerek építhetők fel. A növény fejlődése során a környezet változásaihoz programozhatjuk a beavatkozásokat. Ennek valamennyi mozzanatát előre definiálhatjuk, a beavatkozások okát és következményeit rögzíthetjük a későbbi elemzésekhez.
A korszerű felépítésű rendszer lehetőséget ad parancsok kiadására a monitoron keresztül, vagy a beépített algoritmusokon keresztüli automatikus vezérlésre.
Ugyancsak változatosan parametrizálható biztonsági rendszer építhető ki. Egyidőben végigkísérhető a teljes rendszer pillanatnyi állapota (pl.: a működő szivattyúk, öntözési szakaszok), és rögzíthetők az adatok (pl.: a fordulónként és összesen kijuttatott víz mennyisége). A távoli öntözési szakaszok kábelen vagy rádiójelekkel is vezérelhetők.
Az alkalmazott érzékelők lehetnek a légkör jellemzőit mérők (napsugárzás, a levegő hőmérséklete, CO2 és relatív páratartalma, a szél sebessége, a csapadék mennyisége), az öntözőrendszer ellenőrzését végző és vezérlését szolgáló jeladók (nyomás-, vízátfolyásmérő, tenzióméterek), a tápanyagutánpótlást vezérlők (kémhatás-, elektromos vezetőképesség-, vízátfolyásmérő).
Az érzékelők jelei alapján, a szelepek használatával többféle funkció vezérelhető:
– Szivattyútelepek üzemeltetése, öntözési szakaszok indítása és leállítása, a szűrők visszamosatásának automatizálása.
– Tápanyag és vízkezelő anyagok kijuttatása.
– Növényházak víz-, tápanyagellátása, klímaszabályozása.

Egy cső keresztmetszetét szűkítve, az áramló anyag felgyorsul és képes az itt becsatlakozó csövön keresztül folyadékot felszívni. A felszívott anyag mennyisége, az adott Venturi-cső kapacitásának határán belül, az átfolyó víz mennyiségével szabályozható.
Előnye, hogy nincs mozgó, kopó alkatrésze. Nincs szükség külső energiaforrásra, ha a vízforrás nyomását egyébként is csökkenteni kellene a kijuttató elemek üzemi értékére. Pl. a fővezeték nyomása 6 bar, ezt kell csökkenteni a csepegtető csövek maximum 4 bar üzemi nyomására. Általánosan használt automatizált tápoldatozó berendezésekben, mivel jól tűri a szakaszos, impulzus üzemmódot. Fojtása nem okoz szerkezeti károsodást.
Hátránya a magas nyomásveszteség, mely elérheti a 40 %-ot is. Ilyen mértékű csökkenés szórófejek használata esetén kérdésessé teheti beépítését. Változó nyomásviszonyok esetén az adagolás pontos beállítása nehéz. Ügyelni kell a megfelelő bemenő, és kimenő nyomás értékére is. Ha a kettő között kicsi a különbség, úgy a berendezés nem működik. Ha a két nyomásérték között nagy a különbség, akkor a kavitáció miatt nem tudjuk a berendezést megfelelően használni.
Egyes típusokon mechanikus érzékelőt találunk, mely jelzi a megfelelő szívóerőt az oldatvezetékben, ez segítséget nyújt az üzemi tartomány beállításához. Teljesítménye 5-1950 l/h közötti.
Csatlakozási méretek 3/4″-tól 2″-ig lehetségesek, a hálós- vagy a lamellás szűrő előtt építsük be a hálózatba. A szívócső végére mindig szereljünk szűrőkosarat és rendszeresen tisztítsuk azt. A szűrőkosár kialakítása olyan legyen, hogy a tárolóedény aljától számítva néhány centiméterre legyen a hatásos felülete. Ezzel elkerüljük az üledék felszívását, ami dugulást okozhat. Automatizálása folyadékmérők és hidraulikus szelepek beépítésével megoldható.
A Venturi-cső felhasználható a víz oldott oxigéntartalmának növelésére is, ekkor a szívócsövet a szabad levegőre kell csatlakoztatni. A nagy sebességgel örvénylő folyadékban az oxigén megkötődik és az adagoló elemeken át kijutva elősegíti a gyökerek légzését.