• E-mail: aquarex [kukac] aquarex.hu | Telefon: 00 36 28 520 560

  • Telephely és székhely: 2100 Gödöllő Horgásztó u. 14. | Nyitvatartás téli időszámítás idején: hétfő-péntek 08-16 óra

Aquarex
MEGASOL MŰTRÁGYA

Tápoldatozás növényházakban és szántóföldön
MEGASOL NPK műtrágyávalBevezetés
A növények növényházi és szabadföldi termesztéséhez tápanyagok adagolása feltétlenül szükséges. Az optimális mennyiség kijuttatásával érjük el a gazdaságilag szükséges termés mennyiségét, minőségét és ezzel a termelés jövedelmezőségét. Szakszerű használat mellett a kijutatott teljes mennyiség harmónikusan beépül a növény szervezetébe, vagy belekerül a tápelemek természetes körforgásába.

A tápanyagok adagolásának előnyei
1. Tápanyagok kijuttatásával tudjuk leginkább befolyásolni a termés mennyiségét és minőségét, javítani a talaj természetes tápanyagszolgáltató képességét.
2. A tápanyagok kijuttatásával optimálisan kihasználhatjuk a víz és a napsugárzás nyújtotta termesztési lehetőségeket.
3. Tápanyagok kijuttatásával természetes körülmények között gyenge termőhelyi adottságú területeken is lehetővé válik a takarmányok, élelmiszerek termelése.
4. Lehetőség nyílik egyes termőhelyeken a szükséges mikroelemek a növények részére megfelelő mennyiségének adagolása (pl: humuszban gazdag láptalajok).
5. A tápanyagokat a növény fejlődési állapotának megfelelő mennyiségben és arányban egyenletesen tudjuk adagolni a teljes növényállományban.
6. A vizsgálatok vagy hiánytünetek alapján levélen keresztül gyorsan pótolhatók a tápanyagok.
7. A jól adagolt tápanyag ellenállóvá teszi a növényeket a kórokozók, kártevőkkel szemben.

Miért használjunk műtrágyákat?
1. A növényi maradványok lebontása, a szervestrágyákban a tápanyagok természetes feltáródása nem esik egybe a növények fejlődési ütemével.
2. A szervestrágyák tápanyagtartalma a származástól (pl: baromfi, sertéstrágya) és kezeléstől függően rendkívűl változatos lehet.
3. A jelenlegi termésszint tápanyagigényének kielégítéséhez a szervestrágya nem áll rendelkezésre, vagy a kijuttatás hatalmas költségek felhasználását igényli.
4. A hatóanyagok koncentrált kijuttatása kisebb talajszerkezeti rombolással, taposási kárral jár. Mikroöntözéses kijuttatásnál a taposási kár teljes mértékben elkerülhető.

Tápoldatozás
A növények részére vízben oldható tápelemeket kell adagolnunk, mivel csak ezeket képes hasznosítani. A tápelemek származási helye közömbös, a gyökérszőrhöz kerülő Ca elemre nincs ráírva, hogy mészkőbányából (szervetlen trágya), vagy szarvasmarha ürülékéből (szerves trágya) származik. A Ca2+ ion jellemzőiben nincs különbség aszerint, hogy átment-e a tehén bendőjén, vagy 1 millió éve leülepedett a tenger fenekén. A tápelemek vízben oldható formában történő adagolásával megtakarítjuk a talajban lejátszódó különböző lebomlási és átalakulási folyamatokat, melyek a hagyományos trágyázáskor lezajlanak. A bonyolult hasznosulási folyamatokat érdemben kevéssé tudjuk szabályozni (szabadföldön nincs mód a pl. a hőmérséklet, kémhatás mesterséges változtatására), így a növények részére feltárt tápanyagok mennyisége és aránya nem mindig megfelelő. Tápoldatozással mindig a növény fajtájának, fejlődési állapotának megfelelő mennyiségű és arányú tápanyagokat tudjuk biztosítani, figyelembe véve a külső körülményeket is. Lehetőség van napi szabályzásra, mikor az adott nap fény és hőmérsékleti viszonyainak megfelően változtatjuk a tápelemek mennyiségét és arányát, sőt adagolhatunk akár hűvösebb körülmények között könnyebben felvehető tápelem formát (ammónium ion helyet nitrát iont).
A mikroöntözés egyik nagy előnye a növényi tápanyagok adagolt, pontos mennyiségű kijuttatásának lehetősége. A tápanyagok folyamatos adagolása elengedhetetlen, mivel az öntözés a rendelkezésre álló talaj kisebb részében tart állandó nedvességet, ahol a gyökerek koncentrálódnak. A tápanyagok feltáródása ebben a zónában optimális, de mennyiségük kevesebb, mintha a gyökerek víz után kutatva messze nőnének a növénytől. Így tápoldatozás nélkül a mikroöntözés termésdepressziót okozhat.
A növények tápanyagfelvétele a növekedés során nem egyenletes. Az igényelt elemek mennyisége és egymáshoz viszonyított arányuk állandóan változik. Az optimális mennyiségű és minőségű terméshez követnünk kell a növény igényeit, mely tápoldatozással könnyen megoldható. A vízben tökéletesen oldódó makro- és mikroelemeket tartalmazó műtrágyák rendelkezésre állnak. A szulfát- és foszfáttartalmú műtrágyák segíthetnek a víz kémhatásának csökkentésében, így a mész kicsapódásának elkerülésében.

A tápoldatozás előnyei:
– A víz és a tápanyagok egyenletesen jutnak a növény gyökereihez, mivel a műtrágyák teljesen oldottak. Nincs az eltérő térfogattömegű szilárd anyagok szállítás közbeni rétegződése, mely a kijuttatást egyenetlenné teszi. A jól tervezett vízhálózatban a kijuttatás egyenetlensége nem nagyobb mint ± 2,5 %.
– Az oldott tápanyagok a vízzel közvetlenül a gyökerekhez kerülnek, a P és K is azonnal felvehető a növények részére.
– A kijuttatás bármikor, a növény fejlődési állapotának legjobban megfelelő időben, az éppen szükséges mennyiség és táparány adagolásával elvégezhető.
– Nincs szükség gépi vagy kézi bejárásra a kijuttatáshoz a területen, így elmarad a taposási kár. Olcsó adagolási módszerek, berendezések is alkalmazhatóak, így a költségek csökkenthetők, energia takarítható meg.
– A gyakori, kis koncentrációjú kijuttatás megelőzi a hirtelen, nagy mennyiségű fejtrágya okozta gyökérelhalást, ezért biztonságos.
– A növények igényéhez igazított folyamatos, kis adagú kijuttatás megelőzi a tápanyagok kimosódását, lekötődését.
– A folyamatos és jól összeállított tápoldatozás 20-25 %-kal emeli a termés mennyiségét, javítja minőségét.

A külföldi szakirodalomban a tápoldatozást fertigation néven említik, ami a fertilization, trágyázás és az irrigation, öntözés szavak összevonásából keletkezett. A tápanyag utánpótláshoz képest hazánkban is célszerű más tartalommal használni a tápoldatozást. Ide értendő a tervszerű, a növény pillanatnyi szükségletének megfelelő, levélanalízissel ellenőrzött tápanyagutánpótlás, melynek célja adott mennyiségű és minőségű termés elérése.
A műtrágyák összetételét figyelembe kell venni abból a szempontból is, hogy a víz oldott sótartalmával reakcióba lépve növelhetik az eltömődési folyamatok sebességét. A foszforsav, vagy azok a műtrágyák melyek oldódása során foszforsav keletkezik, a vízben oldhatatlan vas, kalcium és magnézium sókat képezhetnek. A kalcium koncentráció ne haladja meg a 6 mgeé/l mennyiséget. A hazai talajvizek nagy mennyiségben tartalmazzák a fenti elemek különböző sóit, így a műtrágyatípus megválasztásában nagyon körültekintően kell eljárni, ajánlatos szakmai segítséget kérni új kombinációk használata előtt.
Az oldatkoncentráció megállapítása és az adagolás során vegyük figyelembe a növények sótűrő képességét is, mely a csírázáskor a legalacsonyabb.

Alkalmazható műtrágyák
A tápoldatozásra alkalmas műtrágyák jellemzői:
– teljes oldhatóság (kevesebb mint 0,02 százalék szilárd maradék),
– gyors oldódás a vízben (kb. 20 perc),
– finom szemcsézettség (az alkotórészek átmérője 0,6-0,15 mm között legyen),
– magas tápelemtartalom a törzsoldatban,
– ne lépjen reakcióba a vízben oldott sókkal,
– minimális legyen a kondicionáló anyag tartalma (kevesebb mint 150 ppm a szárazanyag tartalomra számítva).
A műtrágyák oldhatósága az egyik legfontosabb tulajdonság, melyet ismernünk kell, hogy adott hőmérsékleten milyen töménységű törzsoldatot készíthetünk az egyes anyagok felhasználásával. Az oldódás lehet hőelvonással járó folyamat, így az oldat hőmérséklete csökken. Ez különösen érzékelhető az ammónium-nitrát és a karbamid oldásakor ahol az edény oldalának deresedése is megfigyelhető. Használjunk 20 %-al több vizet a törzsoldat elkészítése során, mint az a műtrágyák oldhatóságából számítható. A hőmérséklet ugyanis változhat és az általunk előállított oldat könnyen telítődhet, megkezdődhet a sókiválás. Ez különösen a tápoldat szivattyúk használatakor veszélyes, mivel a kristályok károsítják a mozgó alkatrészek felszínét.
Kalcium- és magnézium-nitrát használata esetén a kémhatás ne legyen magasabb 6-nál, és a kicsapódások megelőzésére ne használjunk foszforsavat.
Az ammónium tartalmú műtrágyák a víz kémhatását akár 11 pH értékre is emelhetik, mely a kalcium- és magnézium-karbonát gyors kicsapódásához vezet.
A N műtrágyák vízben jól oldódnak, a vízben oldott anyagokkal nem lépnek reakcióba, kivéve az ammónium-szulfátot, mely kalciumban gazdag vízben CaSO4 formájában kicsapódik.
Valamennyi P műtrágya eltömődést okozhat, ha a víz kémhatása magas (nagyobb mint pH 7,5), vagy alacsony (kisebb mint pH 4,5). Az eltömődés gyorsasága a jelenlévő kalcium, magnézium, vas elemek mennyiségétől függ.
A mono-ammónium-foszfát (MAP) jól oldódik vízben, ha azonban az öntözővíz kalciumtartalma nagy, akkor a foszfor dikalcium-foszfát alakjában kicsapódik és hozzájárul a szórófejek, csepegtető elemek eltömődéséhez.
A K műtrágyák nem okoznak semmilyen kicsapódást a vízben oldott anyagokkal, kivéve a K2SO4-ot, mely a magas koncentrációjú kalciummal reakcióba léphet. Amennyiben a növény nem érzékeny a klór tartalomra, úgy a KCl használata javasolható, mivel a legjobban oldódik és legolcsóbb K forrás.

MEGASOL műtrágyák
MEGASOL NPK + ME

A MEGASOL NPK finoman granulált, alacsony klórtartalmú műtrágyacsalád, melyet a csepegtető öntözéshez fejlesztettek ki. Kettős hatással rendelkezik: alkalmazásával megelőzhető a mész kicsapódása, így a csepegtető elemek eltömődése, valamint kiadagolhatók a növények részére szükséges NPK és kén (S) tápanyagok.

A MEGASOL NPK összetétele

MEGASOL

narancs

MEGASOL

kék

MEGASOL

lila

MEGASOL

rózsaszín

MEGASOL

sárga

MEGASOL

zöld

3-5-40

15-5-30

15-30-15

16-8-24

18-9-18

18-18-18

N: összes

3,5

15,0

15,0

16,0

18,0

18,0

N: NO3

4,2

4,3

8,5

2,5

N: NH4

3,5

3,5

8,7

7,5

6,8

6,0

N: NH2

7,3

3,0

12,0

11,3

9,5

P2O5

5,0

5,0

30,0

8,0

9,0

18,0

K2O

40,0

30,0

15,0

24,0

18,0

18,0

S: SO4

17,0

8,0

3,0

8,0

12,0

6,0

Összes hatóanyag %

66,5

59

64

57

58

61

Oldhatóság

25 °C g/l

259

407

490

490

447

496

Az eltömődést megakadályozó funkciója savas kémhatásából következik. Használata mellett nincs szükség más anyagok kijuttatására az eltömődés megakadályozására. Használata különösen ajánlott a magas Na tartalmú (Na % 35), magas kémhatású (pH 7,5) és kemény (nk 16) öntözővizeknél.

A MEGASOL NPK ME műtrágyák kelátban (EDTA) foglalt mikroelemeket (Fe 500, Mn 250, Zn 125, Cu 25, B 8 ppm) is tartalmaznak.

Technikai jellemzők
Nem oldható rész
kevesebb mint 0,1 %
Tárolás
eredeti csomagolásban korlátlan ideig
Csomagolás
25 kg-os polietilén zsák

A MEGASOL NPK kémhatása és vezetőképessége különböző koncentrációk esetén, ioncserélt vízben mérve, 25 °C-on

MEGASOL

narancs

MEGASOL

kék

MEGASOL

lila

MEGASOL

rózsaszín

MEGASOL

sárga

MEGASOL

zöld

3-5-40

15-5-30

15-30-15

16-8-24

18-9-18

18-18-18

pH 1 g/l

3,1

3,7

4,9

5,4

3,6

4,3

pH 2 g/l

3,0

3,5

4,7

5,4

3,5

4,1

pH 3 g/l

2,9

3,4

4,7

5,3

3,3

4,0

EC 1 g/l

1,8

1,3

1,2

1,6

1,3

1,1

EC 2 g/l

3,5

2,4

2,3

3,1

2,4

2,1

EC 3 g/l

5,0

3,6

3,4

4,5

3,8

3,0

A MEGASOL NPK lehetőséget ad a tápanyagok megfelelő mennyiségének és arányának kijuttatására az adott növény bármely fejlődési szakaszában. Mindegyik különböző NPK arányú gyári kiszerelés eltérően színezett, így könnyű őket elkülöníteni, kezelni, tárolni, felhasználni és rendelni.
A MEGASOL NPK környezetbarát termék, mivel a különböző NPK arányú formák, a növény szükségleteinek megfelelően használva, mérhetően csökkentik a betakarított gyümölcsök nitráttartalmát.

A MEGASOL NPK FŐ JELLEMZŐI

– A MEGASOL műtrágyacsalád a csepegtető öntözőrendszer követelményeinek megfelelően lett kifejlesztve.
– Magas oldhatóság üledék nélkül.
– Kettős hatás:
– Eltömődés gátlás.
– Biztosítja a növények részére szükséges tápanyagokat.
– A MEGASOL műtrágyák keverhetőek egymással, így bármilyen N:P:K arány előállítható.
– Környezetbarát:
– alacsony nitrát N tartalom,
– alacsony klór tartalom,
– alacsony sóindex.
– Minden gyári kiszerelésű formuláció eltérő színű.
– Ként (S) is tartalmaz.

A MEGASOL NPK és K keverhetősége más anyagokkal

MEGNEVEZÉS

MEGASOL NPK

MEGASOL K

KARBAMID

Igen

Igen

Ammónium-szulfát

Igen

Igen

Salétromsav

Figyelem!

Igen

Foszforsav

Figyelem!

Igen

MAP 12-61-0

Igen

Igen

MAP 10-52-0

Tilos

Tilos

DAP

Tilos

Tilos

Kálium-nitrát

Igen

Igen

Kálium-klorid

Igen

Igen

Kalcium-nitrát

Figyelem!

Figyelem!

Magnézium-nitrát

Figyelem!

Figyelem!

Magnézium-szulfát

Figyelem!

Figyelem!

Humuszsav

Tilos

Tilos

Növényvédőszerek

Nincs vizsgálat

Nincs vizsgálat

MEGASOL narancs “cukrosító”
Alkalmazása a tenyészidőszak végén javasolt. Az alacsony N és P mellet a magas K tartalom elősegíti a cukrok, szénhidrátok képződését. Ezek beépülve a sejtekbe fokozzák az édességet, valamint a sejtfal erősségét. Ez utóbbi által a gyümölcs jobban viseli a szállítást, tárolást. Nyomelemeket nem tartalmaz, ezért ára kedvező.

MEGASOL kék “káliumdús”
Használata a tenyészidőszak utolsó szakaszában a fél-, vagy determinált növekedésű fajtáknál, hibrideknél indokolt. A N és K 1:2 aránya a fehérje képződés mellett lehetőséget ad a szénhidrátok képződésére is. Alacsony foszfortartalma lehetővé teszi a lombra permetezését, a levélen keresztüli trágyázást, melyet a kelátban (EDTA) foglalt mikroelemek (Fe 500, Mn 250, Zn 125, Cu 25, B 8 mg) is elősegítenek.

MEGASOL lila “starter”
Alkalmazása a foszforigényes fejlődési szakaszokban, a gyökeresedés és virágzás időszakában javasolt. A N és K 1:1 aránya kedvező a növény intenzív fejlődési szakaszában, mikor a virágzás is elkezdődik. Mikroelemtartalma elősegíti a kiegyensúlyozott tápelem ellátást, a virágok megkötődését.

MEGASOL rózsaszín “komplex”
A növények második, termésképző fejlődési szakaszának keveréke. Magas káliumtartalma segíti a szénhidrát képződést, mely a gyümölcsöt “piacos”-sá formázza, a képződő cukor kellemesen édessé teszi a gyümölcs húsát. Minden kálium igényes növény (sárga- és görögdinnye, paradicsom, káposztafélék) tápanyagpótlására és lombtrágyázására lehetőséget ad.

MEGASOL sárga “ lombosító”
Fiatal növényeknél kedvező 1:1 NK aránya és kén tartalma elősegíti a fehérje termelést, a hajtások, levelek fejlődését melyek a későbbiekben meghatározzák a gyümölcs jellemzőit. Kitűnően alkalmas a test valamely részéért termesztett növények (levél és gyökérzöldségek) növekedési szakaszában. Mikroelemtartalma harmónikusan segíti a fő tápelemek érvényesülését.

MEGASOL zöld “nevelő”
A makrotápelemek azonos mennyisége lehetővé teszi a kertész részére a saját keverékek egyszerű elkészítését. Kalcium- és ammónium-nitráttal könnyen nitrát, kálium-szulfáttal káli túlsúllyossá tehető, kedvező mikroelem tartalommal. Felhasználható dugvány- és palántanevelésben, kiültetéskor beöntözésre, virágzó dísznövényekben és zöldségfélékben. Ültetvényben a vegetáció beindulása utáni használatával a virágzás és terméskötés fokozható.

Tápoldatok készítése
Az oldatok összetételének tervezésekor az alábbi szempontokat vegyük figyelembe:
a. ne okozzon eltömődést és ne károsítsa a rendszer anyagát,
b. szántóföldi körülmények között is biztonságosan lehessen alkalmazni,
c. a különböző összekevert sók képezzenek oldatot,
d. az alkotórészek ne lépjenek káros reakcióba egymással és az öntözővíz sótartalmával.
Új oldatok használata előtt mindig végezzünk keverési próbát. Átlátszó falú edényben az öntözővizet oldószernek használva keverjük össze a tervezett oldatot. Két óra eltelte után vizsgáljuk meg az edényt. A keverék nem használható amennyiben az edény alján, oldalán kiválásokat tapasztalunk, vagy az oldat opálos, nem átlászó.
Ne tegyük a vízbe az adott hőmérsékleten oldódó anyag maximális mennyiségét, mivel a hőmérséklet csökkenésével az kikristályosodhat. Külön figyelembe kell venni az egyes anyagok oldhatóságát, ha más alkotórészeket is használunk, mivel a keverékekben más lesz az oldhatóság.
Kalciumot, magnéziumot és vasat tartalmazó vízhez ne töltsünk foszforsavat a csapadékképződés megelőzésére.
Soha ne keverjen savat vagy savas kémhatású műtrágyát klórozásra használt anyaggal.Ilyen anyagok azonos helységben tárolása is veszélyes.
Soha ne a vizet keverje a savhoz, mivel hőképződés indulhat meg és a vízgőz a savat kifröcskölheti. A védőfelszerelés használata kötelező!
Biztonsági szempontból a kijuttatás során az oldótartályban csak egy öntözési szakasz kezeléséhez elegendő anyag mennyiségét adagoljuk. Ezzel elkerülhetjük a túladagolást.
Amennyiben folyamatosan többféle típusú és adagú kemikáliát használunk, úgy célszerűbb külön szivattyúkat alkalmazni. Ezzel elkerülhetjük az átszerelésből és az adag állításból származó hibákat.
A berendezések beépítése tegye lehetővé a könnyű mosást, tisztítást. A mozgó alkatrészt tartalmazó szivattyúkat minden használat után el kell mosni, mivel a kiszáradáskor képződő sókristályok újra indításkor tönkreteszik a tömítéseket.
A szivattyúk bekötési pontjának kiválasztásához vegyük figyelembe a következőket. A szűrő előtti bekötés esetén az esetlegesen bejutott szennyeződéseket ki tudjuk szűrni. Amennyiben automata szűrőtisztás került beépítésre, úgy a kemikália szennyezheti a környezetet. Ebben az esetben az automata típusát úgy kell megválasztani, hogy mosás alatt a kemikália adagolását szüneteltesse. Amennyiben a tápoldatózó lehetővé teszi szűrjük a tápoldatot, így a szűrő után is beköthető.
A tápoldatozás idejének meghatározására az öntözési cikluson belül két gyakorlata van. Az egyik módszer szerint a teljes öntözés alatt adagoljuk a kemikáliát. Ez a megoldás feltételezi a folyamatos, napi kisadagú kijuttatást. A berendezés ekkor beépített, nem áttelepíthető, az öntözött területen csak egyféle növény található. A másik módszer csak az öntözési idő második és harmadik negyedében jutatt kemikáliát a rendszerbe, így lehetőséget ad a csővezetékek tisztavizes átöblítésére. Ezt a megoldást használjuk, ha különböző növények találhatók a területen, vagy a kemikáliát szakaszosan adagoljuk egy-egy koncentráltabb adag kijuttatásával.
A tápoldatozás egyenletességének megítéléséhez fontos szempont a működő öntözőrendszer vízkijuttatási egyenletessége, ennek minimális értéke 85 % legyen. A műtrágya egyenletes kijuttása a víz eloszlásától függ!
A tápoldatok koncentrációjának változása három tényezőtől függ:
– Nem tökéletes oldódás a törzsoldat tartályban, a beadagolt műtrágya csak részben oldódott fel.
– A műtrágya adagoló szivattyúk teljesítményének menet közbeni változása. A változás oka típusonként más-más lehet, az öntözővízzel hajtottak esetében leggyakrabban a nyomásváltozás lehet az ok.
– Az öntözővíz mennyiségének időbeli változása. Ez adódhat az egyes szakaszok eltérő nagyságából, az eltérő térszíni magasságtól, valamilyen eseti vízkivételtől.
Tápoldatozás használata esetén a rendszer alkotóelemeinek anyagát gondosan kell megválasztani. Valamennyi beépített eszköznek ellen kell állni a kölönböző vegyszerek oldó, oxidáló hatásának. A réz bármilyen formája erősen korrodálja az aluminíumot, a foszfor és az ammónia a bronz elemeket károsítja.
A rendszerbe biztonsági elemeket kell beépíteni a vegyszer kútba történő visszacsorgásának, vízadagolás nélküli bejuttatás, elfolyás megakadályozására.

A tápoldatok jellemzőinek mérése
Kémhatásmérés
A kémhatás mérésére kétféle módszer használatos. A folyékony vagy szalagban felitatott reagensek színváltozásán alapuló és a szondával szerelt elektronikus készülékek.
A reagens használata egyszerű és olcsó megoldásnak tűnik, de a pontosság és megbízhatóság tekintetében nem állja meg a helyét. A pontos leolvasás nehézkes, ha széles méréstartományú típust választunk, úgy a leolvasás nem jobb mint 0,5 pH. Amennyiben szűkebb skálájú reagenst alkalmazunk akkor félő, hogy az oldat valamelyik irányban kiesik a méréstartományból.
Az elektronikus mérőkészülékek géllel töltött üvegelektródával szereltek, mely kb. 2 évig teszi lehetővé használatukat. A kiválasztásnál az alábbi szempontokat vegyük figyelembe:
– A méréstartomány 2-12 pH között, a pontosság 0,2 pH, a kijelző felbontása 0,1 legyen.
– A kalibrálást legalább 2 ponton (4 és 7 pH) lehessen elvégezni.
– A szonda legyen féligáteresztő géllel töltött üveg.
– Az elektromos feszültséget elemek biztosítsák, előnyös ha a készülék néhány perces várakozás után kikapcsol. A megbizhatóságot növeli, ha az alacsony elemfeszültséget a készülék kijelzi.
A használat során érdemes a következőt figyelembe venni. A folyadékba merítés után várjuk meg míg a mutatott érték stabilizálódik, különösen ha hőmérséklet kompenzációt is használunk. Az üvegelektródát állandóan tartsuk tisztán és nedves környezetben. Minden mérés után mossuk el a készüléket tiszta vízben. Amennyiben 1-2 hónapig nem használtuk a készüléket, úgy kalibráljuk újból. Védjük a készüléket az erős felmelegedéstől és fagytól.

Vezetőképesség mérés
A vízben levő oldott sók mennyiségét több módon is kifejezhetjük. Az általánosan használt a vezetőképesség (EC) melyet dS/m-ben, mS/cm-ben, vagy mS/cm-ben adunk meg ( 1 mS/cm=1000 mS/cm). Lehetséges a kijelzés ppm-ben, vagy g/l értékben is. A kijelzett értékek nem mutatják az egyes oldott sók mennyiségét vagy azok arányát.
A készülék kiválasztásánál vegyük figyelembe a következőket.
– A készülék méréstartománya szélesebb legyen a növényházban várható 0,5-4 mS/cm értéknél, pontossága legalább 2 % legyen.
– A készülék rendelkezzen kalibrációs lehetőséggel és az ehhez szükséges gyári oldattal.
– A készüléknek automatikus hőmérsékletkompenzációs szolgáltatással kell rendelkeznie. Előnyös, ha a hőmérsékletszenzor a házon kívűl, fémtokban helyezkedik el, ez meggyorsítja az értékek stabilizálódását a kijelzőn.
– Az elektromos feszültséget elemek biztosítsák, előnyös ha a készülék néhány perces várakozás után kikapcsol.
A használat során érdemes a következőt figyelembe venni: minden mérés után mossuk el a készüléket tiszta vízben. Rendszeresen merítsük a készüléket 10 %-os ecetsav oldatba az esetleges sókiválások leoldására. Ne használjuk erősebb savat, vagy mechanikai tisztítást.

Irodalom
1. TÓTH,Á.: 1995. Az esőszerű és a mikroöntözés gyakorlata.
KITE Rt, Nádudvar.
2. TÓTH,Á.: 2000. Az öntözés és tápoldatozás technikája.
Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest.